Ebben az összefoglalóban a European Prison Litigation Network (Európai Börtönper Hálózat), valamint tagjai és partnerei tájékoztatni kívánják a nemzeti jogászokat és civil szervezeteket az európai börtönügyeket érintő legfontosabb jogi fejleményekről.
Az összefoglaló 14 európai uniós tagállamot, valamint Ukrajnát, Moldovát, az Egyesült Királyságot és Oroszországot fedi le.
OLVASSA EL A TELJES ELEMZÉST ANGOL NYELVEN >>
KIADATÁS
Németországban a Szövetségi Alkotmánybíróság felfüggesztette egy fogvatartott Törökországba történő kiadatását azon az alapon, hogy a perbíróságok nem megfelelően vették figyelembe annak a kockázatát, hogy az átszállítás során vagy a törökországi fogvatartás alatt öngyilkosságot követhet el.
Ukrajnában egy olyan törvény elfogadása, amely felsorolja azokat a börtönöket, ahol a kiadatással érintett fogvatartottakat kell tartani, felveti a fogvatartottak jogállásán alapuló diszkrimináció kérdését.
EGÉSZSÉG
Bulgáriában egy közigazgatási bíróság kimondta, hogy a hazai megelőző jogorvoslat nem használható a büntetés ideiglenes felfüggesztésére, amely utóbbit csak a vádhatóság rendelheti el.
Németországban a Szövetségi Alkotmánybíróság ideiglenes intézkedésként kötelezte a börtönigazgatást, hogy biztosítson egy fogvatartott számára ópiát-helyettesítő terápiát hat hónapon keresztül.
Olaszországban a Semmítőszék elutasította egy éhségsztrájkot folytató fogvatartott arra irányuló kérelmét, hogy a büntetése végrehajtását ideiglenesen függesszék fel, azon az alapon, hogy az egészségének romlása azon saját döntésének volt a következménye, hogy folytatja az éhségsztrájkját.
Moldovában az Igazságügyi Minisztérium frissíti a súlyosan beteg fogvatartottak korai szabadlábra helyezésének megkönnyítésére irányuló szabályozást, és azon dolgozik, hogy ezt a lehetőséget az előzetes letartóztatásban lévőkre is kiterjesszék.
Lengyelországban egy évvel azután, hogy egy reform bevezette az egészségügyi szolgáltatások fogvatartottak általi távolról történő igénybevételének lehetőségét, a büntetés-végrehajtási szolgálat ezt nem tudta a gyakorlatba átültetni.
Szintén Lengyelországban a Nemzeti Megelőző Mechanizmus vitatja a Büntetés-végrehajtási Szolgálat azon álláspontját, hogy az ügynökei nem férhetnek hozzá a fogvatartottak egészségügyi dokumentációjához az ő előzetes írásbeli hozzájárulásuk nélkül.
Az Egyesült Királyságban a Büntetés-végrehajtási Felügyelőség kiadott egy jelentést, amely számos hiányosságot azonosított az akut mentális betegségben szenvedő fogvatartottak kórházakba történő átszállításával kapcsolatban.
KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK
Ausztriában egy az Igazságügyi Minisztérium által kiadott rendelet
elrendeli, hogy a börtönből kísért valamennyi fogvatartottat a háta mögött meg kell bilincselni vagy korlátozó övvel kell őket ellátni.
Spanyolországban a Katalán Ombudsman és a Barcelonai Egyetem Büntetés-végrehajtási Rendszerrel és Emberi Jogokkal foglalkozó Megfigyelőközpontja által nemrégiben közzétett két jelentés kimutatja, hogy Katalóniában jelentősen megnőtt a mechanikus korlátozó eszközök orvosi és nem orvosi okokból történő használata. Ezzel szemben az országos börtönigazgatás által fenntartott börtönökben ez a használat csökkent.
INTERNET-HOZZÁFÉRÉS
Portugáliában az Igazságügyi Minisztérium meghirdetett egy kísérleti projektet, amely lehetővé teszi a fogvatartottak számára, hogy korlátozott internet-hozzáféréssel rendelkezzenek az ország három börtönében.
Ukrajnában a fogvatartottak hozzáférhetnek az Emberi Jogok Európai Bírósága weboldalához és annak elektronikus tájékoztatási szolgáltatásához. Azonban az új szabályok korlátozzák az internethez való fizetett hozzáférést azon fogvatartottak számára, akik fegyelmi büntetésként magánzárkában vannak vagy akik a külvilággal való kapcsolattartás tekintetében tilalom alatt állnak.
ÉLETFOGYTIG TARTÓ SZABADSÁGVESZTÉS
Moldovában az Igazságügyi Minisztérium az életfogytig tartó szabadságvesztésről workshopot szervezett, azzal a céllal, hogy megkönnyítse az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt fogvatartottak szabadlábra helyezését.
Lengyelországban az Emberi Jogi Biztos felszólította az Igazságügyi Minisztériumot, hogy szüntesse meg a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nélkül történő életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélés lehetőségét, amelyet az előző kormány vezetett be. Egyúttal aggodalmát fejezte ki azon legutóbbi módosítások miatt, amelyek visszaható hatállyal módosították a feltételes szabadságra bocsátás jogosultsági feltételeit azon fogvatartottak esetében, akiket a reform hatályba lépésének napjáig végleges ítélettel elítéltek.
Ukrajnában az Alkotmánybíróság elfogadhatatlannak nyilvánított egy az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélések felülvizsgálatának új mechanizmusa ellen irányuló panaszt. A panasz azzal érvelt, hogy a mechanizmus diszkriminálta azokat az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélteket, akik az új mechanizmus hatályba lépésekor már több mint 15 évet letöltöttek.
A FOGVATARTÁS TÁRGYI KÖRÜLMÉNYEI
Belgiumban a Francia és Német Nyelvű Ügyvédi Kamara és az Emberi Jogok Ligája a 2024. júniusi szövetségi választások előtt memorandumokat tett közzé. Mindkettő strukturális megoldásokat javasol a fogvatartási körülmények és a börtönök túlzsúfoltságának javítása érdekében.
Bulgáriában egy közigazgatási bíróság tágan határozta meg az embertelen és megalázó bánásmód fogalmát, kimondva, hogy az, hogy a börtönigazgatás nem cseréli ki legalább heti egyszer a fogvatartottak ágyneműhuzatát és személyes alsóneműjét, ebbe a kategóriába tartozott.
A Cseh Köztársaságban a fogvatartottanként biztosítandó minimális személyes teret növelő rendelet hatálybalépését, amelyet eredetileg 2024 januárjára terveztek, elhalasztották 2027 januárjáig.
Egy Magyarországon fogvatartott olasz állampolgár esete ráirányította a figyelmet az ottani fogvatartási körülményekre, amelyekről az Európai Parlamentben is vitát folytatnak.
Olaszországban egy a fogvatartási körülményekről szóló ítélet eltért a hazai bíróságok általános megközelítésétől azáltal, hogy nemcsak a fogvatartottak rendelkezésére álló személyes teret, hanem a létesítmény általános higiéniai szintjét is figyelembe vette.
Moldovában a kisinyovi börtön fogvatartási körülményei vonatkozásában a Promo-LEX Szervezet által lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a börtön aktuális kapacitása sokkal kisebb volt a hivatalos kapacitásánál, emelve ezzel a túlzsúfoltság szintjét.
Lengyelországban az Emberi Jogi Biztos figyelmeztette a hatóságokat azon cellák rossz állapotára, ahol az újonnan befogadott fogvatartottakat a megérkezésükkor átmenetileg elhelyezik.
Romániában a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a nem megfelelő börtönkörülményekre alapított nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelmeket a román államhoz kell benyújtani, nem pedig a börtönigazgatáshoz.
Ukrajnában az Igazságügyi Minisztérium a fogvatartottak fürdőszobákhoz való hozzáférését a kétszeresére emelő módosítások hatálybalépésének egy évvel, 2025 januárjáig történő elhalasztásáról rendelkezett.
NEM KORMÁNYZATI SZERVEZETEK
Oroszországban a civilek rendelkezésére álló tér tovább zsugorodik azáltal, hogy a hatóságok „nemkívánatosnak” nyilvánították az Anarchista Fekete Kereszt Szövetséget, és két és fél év szabadságvesztésre ítélték Oleg Orlovot, a jeles emberi jogi aktivistát és a Memorial Emberi Jogi Központ társelnökét.
BÜNTETŐJOG
Belgiumban egy új büntetőtörvényt és a Büntető Törvénykönyv teljes átdolgozását fogadták el. Miközben a börtönt jelenleg végső megoldásként alkalmazandó intézkedésként határozzák meg a Büntető Törvénykönyvben, a reformok kiterjesztik az előzetes letartóztatás alkalmazását, új bűncselekményeket hoznak létre és bizonyos bűncselekmények esetében megemelik az alkalmazandó büntetést. A Francia és Német Nyelvű Ügyvédi Kamara és az Emberi Jogok Ligája kritizálta ezeket az intézkedéseket, azzal érvelve, hogy azok a börtönök már eleve súlyos túlzsúfoltsága további romlásának kockázatával járnak.
Görögországban a közelmúltban elfogadott Büntető Törvénykönyv (elfogadva 2019-ben, módosítva 2021-ben és 2022-ben) átfogó reformja várhatóan jelentős hatással lesz a fogvatartottak jogaira és a fogvatartási körülményekre. A reform többek között növelni fogja a börtönbüntetések hosszát, csökkenteni fogja a szabadságvesztés büntetések felfüggesztésének és a feltételes szabadságra bocsátásnak a lehetőségét, ki fogja terjeszteni az előzetes letartóztatás alkalmazását és szigorítani fogja a fiatalkorúak igazságszolgáltatását.
Spanyolországban a katalán kormány kétéves stratégiát fogadott el a fogvatartás és a nyitott fogvatartás alternatíváinak előmozdítására.
ELŐZETES LETARTÓZTATÁS
Lengyelországban az Igazságügyi Minisztérium elismerte az előzetes letartóztatással történő visszaélés problémáját, és bejelentette, hogy folynak az elrendelése feltételeinek módosítására irányuló munkálatok.
BÖRTÖNSZEMÉLYZET
Franciaországban hatályba lépett egy a börtönőrök jogállását módosító reform. Ez a reform különösen a börtönőrök diploma-követelményeit növeli meg, és emeli a fizetésüket
BÖRTÖNÖK HÁBORÚ IDEJÉN
Ukrajnában egy javítótelep vezetőjét távollétében életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, mert az orosz megszálló erők számára engedélyezte az általa vezetett létesítmény egy részének, valamint a fogvatartottak munkaerejének használatát.
Szintén Ukrajnában egy új törvény akként rendelkezik, hogy azoknak a fogvatartottaknak, akik nem töltötték le a teljes büntetésüket, mert akaratukon kívül Oroszországba szállították őket, le kell tölteniük a büntetésük fennmaradó részét, miután visszatértek az országba.
MAGÁN- ÉS CSALÁDI ÉLET
A Cseh Köztársaságban egy új törvény egységesíti azokat a szabályokat, amelyek alapján a börtönigazgatásnak a fogvatartottak jövedelmeit kezelnie kell. Nevezetesen garantálja, hogy a fogvatartottaknak a jövedelmük egy hányadát meg kell kapniuk az alapvető szükségleteik fedezésére (egészség, higiénia, étel).
Magyarországon a fogvatartottak hozzátartozói kedvező változásról számoltak be a látogatások megszervezése tekintetében, a mennyezetig érő átlátszó válaszfalakat ugyanis 20-50 cm magas válaszfalak váltották fel, és a látogatások elején és végén lehetőség van korlátozott fizikai érintkezésre is.
Olaszországban az Alkotmánybíróság elismerte a fogvatartottak szeretethez való jogát, és kimondta, hogy a fogvatartottaknak lehetőséget kell adni arra, hogy a börtönigazgatás felügyelete nélkül találkozhassanak a házastársukkal vagy partnerükkel. Hangsúlyozta, hogy az érzelmi kapcsolatok fenntartása alapvető jelentőségű a fogvatartottak mentális egészsége szempontjából, amely a testi egészséggel együtt az emberi méltóság magját képezi.
Moldovában a Végrehajtási Törvény közelmúltbeli reformja a rövid és hosszú tartamú látogatások megkönnyítését célozza. A reform növeli az önsértést elkövetett fogvatartottak védelmét is, és megerősíti a fogvatartottak panaszhoz való jogát.
Lengyelországban az új kormány visszavonta az elődje által bevezetett változtatásokat, hogy a fogvatartottaknak lehetőségük legyen legalább hetente kétszer telefonálni a családjuknak. Szintén Lengyelországban az Emberi Jogi Biztos felhívta az Igazságügyi Minisztérium figyelmét a büntetésüket a családjuktól távol töltő fogvatartottak helyzetére – egy olyan jelenségre, amely aránytalan mértékben érinti a börtönben lévő nőket.
Oroszországban a Legfelsőbb Bíróság egy határozata és a közelmúltban elfogadott jogszabályok tovább korlátozták a fogvatartottak külvilággal való kapcsolatát a hordozható rádióvevők fogvatartottak általi használatának megtiltásával, és a mobiltelefonok vagy egyéb kommunikációs eszközök fogvatartottaknak való átadásának kriminalizálásával.
Ukrajnában az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Büntetés-végrehajtási Törvény azon részeit, amelyek megtagadják az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt fogvatartottaktól azt a jogot, hogy ideiglenesen elhagyhassák a börtönt a súlyos beteg hozzátartozóik meglátogatása vagy a temetésükön való részvétel céljából.
ELJÁRÁSI JOGOK
Franciaországban egy közigazgatási bíróság kimondta, hogy a fogvatartott azon joga, hogy személyesen részt vegyen a tárgyaláson, a hatékony jogorvoslathoz való joga egyik összetevője. A kérelmezőnek, aki a magánzárkában való elhelyezését támadta meg, biztonsági okokból nem engedélyezték a tárgyalásán való személyes részvételt.
FOGVATARTÁSI REND
Magyarországon egy a közelmúltban elfogadott miniszteri rendelet vázolta a fogvatartottak fogvatartási rendjét meghatározó új jutalom-büntetés kreditrendszer szabályait.
Litvániában a Börtönszolgálat utasítása bevezette az átmeneti részlegbe átszállított fogvatartottak kötelező jellegű elektronikus felügyeletét legalább az átszállításuk napjától számított egy hónapon keresztül.
REINTEGRÁCIÓ
Oroszországban hatályba lépett a pártfogó felügyeletről szóló új törvény, amely számos intézkedést határoz meg a fogvatartottak reintegrációjának elősegítésére. Szakértők bírálták a törvény homályosságát, amely kevés újdonságot ad a jelenlegi kerethez, és nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy tömegesen toboroztak fogvatartottakat, hogy vegyenek részt az ukrajnai konfliktusban.
JOGORVOSLATOK
Bulgáriában a közigazgatási bíróságoknak az embertelen és megalázó bánásmódra vonatkozó állításokat tartalmazó esetekkel kapcsolatos közelmúltbeli ítélkezési gyakorlata eltéréseket mutat a börtönigazgatásnál felmerült jogi költségek fogvatartottak általi megtérítése tekintetében azokban az esetekben, amikor elvesztették az ügyet. Ez jogbizonytalanságot eredményez a megelőző és kompenzációs jogorvoslatok börtönügyekben való alkalmazását illetően.
AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG
Oroszországban számos prominens személy, köztük Alexej Navalnij, börtönben bekövetkezett brutális halála, valamint a legújabb statisztikai adatok a fogvatartottak élethez való jogának számos esetben történt megsértésére utalnak.
BÜNTETÉS-KIIGAZÍTÁS
Portugáliában a Fellebbviteli Bíróság kimondta, hogy a kegyelmi intézkedéseket figyelembe kell venni a letöltött büntetés hosszának – mint a fogvatartott büntetés-kiigazításra való jogosultsága kritériumának – kiszámításakor.
Az Egyesült Királyságban a Felsőbíróság kimondta, hogy az a jogalkotási reform, amely megfosztja az emberölés miatt bűnösnek kimondott, és a 18 éves koruk elérését követően elítélt gyermekeket attól a lehetőségtől, hogy a kivételes fejlődésükre tekintettel a büntetésüket csökkentsék, nem egyeztethető össze az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
ÁTHELYEZÉS
Németországban a Szövetségi Alkotmánybíróság megerősítette a fogvatartottak jogi védelmét átszállítás esetén. Az eset egy olyan fogvatartottról szólt, akit csak közvetlenül az átszállítás tervezett időpontját megelőzően tájékoztattak az átszállításáról, annak ellenére, hogy arról már hét héttel korábban döntöttek.
MUNKA
Németországban közzétették egy börtönmunkával foglalkozó munkacsoport jelentésének legfontosabb elemeit. A jelentés szerint a javadalmazásnak az országos átlagbér 15 %-ára történő megemelése, és a nem pénzbeli kompenzáció rendszerének módosítása várható (egy év munkáért a büntetés legfeljebb 12 nappal való csökkentése).
Olaszországban egy munkaügyi bíróság kimondta, hogy a volt fogvatartottak a börtönben végzett munka alapján munkanélküli juttatásokra jogosultak, akár egy magánvállalat, akár a börtönigazgatás alkalmazta őket.
Spanyolországban a Katalán Ombudsman jelentése kiemelte a börtönmunka szervezésében a régióban tapasztalható számos hiányosságot (az alacsony foglalkoztatási rátától, főleg a nők esetében, az alacsony bérekig és a munkavállalói képviselet hiányáig).
Együttműködő partner
Az Európai Unió és a Robert Carr Alapítvány finanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerzők nézetei és véleményei, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a Robert Carr Alapítvány nézeteit és véleményeit. Sem az Európai Unió, sem a Robert Carr Alapítvány nem vonható miattuk felelősségre.
